Jótékonysági futáson voltunk Székesfehérváron a Halesz parkban. A pénteken kezdődő program a Vidámparki tónál kezdődött és a Köfém-csarnokba ért véget.

De jöjjön a teljes beszámoló:
Nem terveztem semmi komolyabb futást az év hátralévő részében egészen addig a pillanatig amíg a Kékes -csúcsfutáson elhangzott a felhívás Zilaci szájából
Készülj... Hív a Kő megint... :)

Tóölelő csapatunk ...

Nem volt mit tenni megnéztem portálunk adatbázisát és megakadt a szemem egy futáson, ami nem verseny, de 12/24 órás! Kicsit utánanéztem érdeklődtem futóbarátaimtól a futással kapcsolatban. Többen kiemelték, hogy jótékonysági futás, szervezéssel nincs baj, lezárt pálya, autók nem zavarnak, jól futható terep, 80% salak 10% aszfalt. Így beneveztem életem első 24 órás futására.

Eljött a verseny napja Gyaloggaloppal mentem a verseny helyszínére ahová kicsi eltévedéssel megérkeztünk, beneveztünk és ekkor kezdtek jönni a többiek!

Balról Panferik, Vízfutár, állók: Farkas, Lydérc, Gyaloggalopp;  

A program, ahogy már a rövid bevezetőben is említettem a Vidámparki-tónál kezdődött. Az immár hagyományossá vált tóöleléssel. De hogy ez mit is takart?
A Tóölelés egy figyelem felkeltő megmozdulás ahol a résztvevők megfogják egymás kezét. Az esélyegyenlőségért, a sérült, fogyatékkal élő és a Sclerosis Multiplexes emberekre való figyelemfelhívás jegyében. Így felhívva a figyelmet arra, hogy az egészségesek és a fogyatékkal élők között nincs akkora különbség. Az immár harmadik alkalommal megrendezett programon sérült és ép emberek, s velük együtt iskolások és óvodások vettek részt velünk futókkal közösen. Több mint 4500-an fogtuk meg egymás kezét a Székesfehérvári Vörösmarty Színház tagjainak éneklése közben, a Honfoglalás című dalt adták elő.

Székesfehérvári Vörösmarty Színház tagjai

Ezután az SM-betegeket már futva kísértük át a futásunk helyszínére!
A Vidámparki tó és a Halesz park közötti 3,5 km távot közel fél óra alatt tettük meg. 12:00-kor dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke valamint a a Magyar SM Társaság elnöke, dr. Gueso András köszöntése után felkértek minket, hogy menjünk a rajthoz. Itt találkoztam Bozóttal. Akit Lydércet kereste, ott volt mellette csak nem látta. Gondoltam besegítek: Figyelem, Lydérch keresi Bozótot, Bozót keresi Lydérchet! Így folytattuk a jókedvű készülődést.

Ezután az SM-betegeket már futva kísértük át a futásunk helyszínére...

Nagy erővel kezdtem a futást 5 és fél óra múlva már a maratoni távolság megvolt. Ekkor a Spartathlonra készülő Farkas tanácsait követve 4 kör futás 1 kör séta elvet követtem, amit nagyon jól tudtam futni! Futásunk alatt a színpadon folyamatos programok voltak. De csak egy kettőre tudtam odafigyelni. Tolcsvay Béla, Los Andinos együttes valamint a Sárga Taxi együttes zenéje ragadta meg a figyelmemet a tűzijátékkal együtt. De azért az igazsághoz hozzátartozik nem a
programok miatt voltam ott hanem a futás miatt így megpróbáltam utána nézni a fellépők listájának:
Hermann László Zeneiskola, Tolcsvay Béla, Los Andinos, Pomázi Zoltán,Alba Régia táncegyüttes, Magyar Királyi kardforgatók, Sahira és Tanítványai hastáncosok, Ír táncosok, Sárga Taxi, Tűzzsonglőrök, Íjász bemutató remélem nem hagytam ki semmit és senkit. Folyamatosan
igyekeztem minden 5. körben enni-inni és kitapasztalni, hogy hosszú távon mit tudok fogyasztani gond nélkül. De szerencsére úgy látszik a gyomrom az nem szeretne ellenem dolgozni, mindent elfogadott amit kapott. Szalámis zsömlétől kezdve a mustáros hot-dogig, a sós-édes rágcsálni valót, szénsavas és mentes vizet na de a sört sem szabad kihagyni. Sok szurkolást kaptam mindenkitől, de nem sorolnék föl mindenkit, mert félek, kihagyok valakit és ez nem volna helyes. Az előre kidolgozott taktika 4 óránként 10 perc szünet ahol kicsit többet ettem. Majd séta körrel kezdtem és utána jött a 4 körfutás ismét. Estig több éjszaka kezdő futó is meglepet minket egy kis szurkolásra: Mateve. Csaba, Ajanó. De kiemelem Mambát és Baddit is akik bringával jöttek
Budapestről, hogy nekünk szurkoljanak.

Az első 12 órát 82 kör megfutásával zártam. Ekkor jött az első holtpont. Szokásos 4 órás evés megvolt, de ekkor erős hidegrázás jött rám. Szinte kocogtak a fogaim, Mamba egyből a pihenő sátor felé irányított és lefektetett aludni.
- Mikor ébresszünk?
- Szerintem 4 óra felé.
- De az már késő!
- De nem késő! - vitatkoztam, beletörődött és segített bevackolódnom a hálózsákjába, majd magamra hagyott - elaludtam. Rövid idő múlva az eső kopogására riadtam, de félálomból visszaaludtam! Kb másfél órát aludtam és kimentem ismét futni. A frissítő asztalhoz támolyogtam és kávét kértem. És mint most is a frissítő személyzet villámgyorsan kiszolgált. Szinte hihetetlen volt számomra az a lelkesedés, amivel a futók minden nyűgjét elfogadván készségesen segítettek mindenkinek. Minden körben ott volt a „szokott frissítő" vagy amit kért. Már ezért megérte
lemenni... Ismét beálltam futni, szinte mindenki megkérdezte, hogy vagyok? Jól vagyok? Válaszom igen, de ez nem tűnhetett mindig hihetőnek. De tényleg jól voltam, 4 -1 köröket folytattam. Eljött a 4 óra ismét evéshez készülődtem. Ettem egy keveset és arra eszméltem, hogy Bozót szólt hozzám menjek inkább a sátorba aludni, ne a széken aludjak... Most a Bozót hálózsákját sajátítottam ki. Ismét másfél óra körüli szunya lett a dolog vége! Ébredés után felöltöztem és számolni
kezdtem. 6 órám volt hátra 102 kört futottam eddig. Fájtak a lábaim, de csak a fáradtságtól, szerencsére sérülésem nem volt. 130 kör volt az immár kitűzött cél, mert eddig nem volt célom a futással csak sérülésmentesen befejezni. Történt egy eset, amire most nem nagyon
emlékszem tisztán. 105 körömet futhattam:
Mellém érkezett Farkas, felvette a tempómat és csak ennyit mondott:
- Üdvözöllek a 100km felettiek családjában.
Erre kicsit könnyezni kezdtem, de még nem először a mai nap folyamán.
Elkezdtem falni a kiliket néha hosszabb pihenők is becsúsztak. Galopp meg folyamatosan szekált, hogy már megint pihenek. 9:00 körül SM betegek tettek meg egy kört. A kör végén pedig egyszerre eleresztettük a lufinkat, amikbe előzőleg a gondjainkat zártuk. De én csak a séta
vége felé álltam be a sorba addig futottam, mert a kitűzött célt el akartam érni. Mivel a futásunk a Halesz parkban 11:30 ig tart így kb. másfél órára 7 kör maradt. Ekkor előszedtem a tartalék energiáimat, hogy honnan azt nem tudom. Kérésemre az utolsó kört 10:42 kor kezdtük
Farkassal, Gyaloggaloppal és Vízfutárral. Itt már egyszerűen nem bírtam
magammal a Boldogságtól.
Célban a kísérő futóim elkezdtek tapsolni, a frissítő sátornál lévők levágták, hogy mi van ők is. Kicsit hirtelen zavarba jöttem és immár másodszorra könnyes lett a szemem, de még a könnyezésnek nincs vége. Masszírozást kértem, majd pihentem egy kicsit és fél tizenkettő
magasságában megállították a futókat és elindultunk futva a Köfém Sportcsarnokába ahol minket futókat vártak. Bár szerintem felkészültem a fogadásra, de az élet nem ezt mutatta. Dr. Guseo András, az SM Társaság elnöke várta a futókat, de nem jött oda hozzánk, hanem
befutott a csarnokba és elindította az ünnepséget. Queen: we are the champions számára futottunk be. Itt már egy kicsit ismét könnyes volt a szemem. A 24 órás futóknak az első sorba kellett ülni. Minden futót név szerint kihívtak elmondták a megtett távolságot majd oklevelet, érmet
és ajándékcsomagot kapott, majd hatalmas vastapsot. Az egész csarnok zengett a tapstól.

A program közös ebéddel zárult.

Ha a Tóöleléssel vagy a futásunkkal sikerült legalább egy napra a sikerült figyelmet az emberek és a médiák figyelmét felhívni, már megérte részt venni a megmozduláson.

Az egyéni teljesítményem 24 óra alatt a Sportcsarnokig való futással együtt kb. 130 km. Futó szemmel a futással kapcsolatos dolgok teljesen rendben voltak, igaz a körszámolás hagy maga után kívánni valót,de ezen a futáson ez nem számított. Nem verseny volt....(az alvások miatt egy kicsit kínosan érzem magam, de remélem a következő jobban sikerül)

És ahogy elbúcsúztam az asztaltársaimtól távozásunkkor:

Jövőre Veletek ugyanitt!!!

24/12 órás és SM Örömfutás - Nagy Őszi Tóölelés képek