Vagyis, GPS-ből nyert útvonal. Pár éve van egy GPS-es futó órám, egy Garmin Forerunner 301-es, de lényegében sosem használtam, mert erdőben képtelen volt fenntartani a kontaktust a műholdakkal, így se távot nem mért, se útvonalat nem tudott rögzíteni. Nem erdőben meg olyan ritkán futottam már pár évvel ezelőtt is, hogy egyszerűen nem volt hol használni. A Garmin azonban fejlesztette termékét, és a mai napon volt szerencsém kipróbálni a 305-ös verziót, melyet itt Uppsalában több tájfutó is használ. A 305-ös már ránézésre is profibb kivitel, mint elődje volt, kisebb, formatervezett, a gombjai futás közben is elérhetőek, sokkal jobban hasonlít egy sportórára. És ami belül van, az is sokat fejlődött.

Múlt héten némelyekkel már megosztottam a 305-ös képességeivel kapcsolatban egy útvonalat, melyen egy a nevén most érthető okokból nem nevezendő (hölgy) klubtársam megpróbálta összezavarni óráját. Az érdeklődők a fél órás keverést ide kattintva tekinthetik meg. (csak a tisztánlátás kedvéért: a hiba a hetes pontra menet volt) Az már ezt az útvonalat látva is nyilvánvaló volt számomra, hogy ez az óra már erdőben is működik, rögzíti az útvonalat, és meglehetősen megbízhatónak is tűnt. De hogy a tárgyra térjek, a mai technikai edzésre nekem is volt szerencsém kölcsön kapni egy ilyen kütyüt. Kicsit izgultam, hogy mi lesz most, valami minden lépésemet követni fogja, nem lehet előle elbújni, stb, de nagyon kíváncsi voltam milyen eredménnyel fog zárulni a teszt. Az edzésre egy az idei Tiomilához nagyon közeli terepen került sor, egy 11,7km-e s pályát tűztek ki nekünk, és én úgy terveztem, hogy az első 20 percben könnyen futok, majd 40 percig versenytempót produkálok, a pálya maradékát pedig szintén könnyedén lekocogom. És így is tettem, csuklómon a Forerunner 305-ös GPS navigációs sportórával.

Az edzés egyértelműen pocsékul ment. Mivel tudtam, hogy az óra rögzíti a sebességem is, igyekeztem a tőlem telhető leggyorsabban futni, ami már eleve egy rizikófaktor a tájékozódásra nézve, és ehhez jött még hozzá, hogy amúgy is képtelen voltam kiverni a fejemből az órát, és hogy folyamatosan „figyel” engem, és ez tekintélyes agykapacitást foglalt le. Szóval össze-vissza hibázgattam. (viszont futó edzésnek kiváló volt)

De lássuk az útvonalakat!

Az első, az általam a szokásos rutint követve digitálisan berajzolt útvonal, még az elöttről, hogy egy pillantást is vetettem volna a GPS adatokra. Vagyis az, amit normál esetben tennék fel a honlapomra.

A cikk folytatása Gösswein Csaba blogján