Bármilyen sportolási formát választunk is, a sérülés illetve a sérülés veszélye mindig fenyegeti mozgató szervrendszerünket (csontjainkat, ízületeinket, izmainkat). A csontok törése és az izmok szakadása az esetek döntő többségében helyrehozható: ilyenkor mind az anatómiai viszonyok, mind pedig a funkcionalitás helyreállítható. Az ízületek károsodásakor a tökéletes funkcionális helyreállítás szinte lehetetlen (az anatómiai helyreállítás lehetséges). Sportolás (és mozgás) során a legnagyobb erők a comb illetve a térdízületre hatnak, illetve a gerincoszlopra. Nézzük meg, mi fenyegeti a leginkább sérülésveszélynek kitett ízületet, a térdízületet sportolás közben.

Csontjainkat ízületek kapcsolják össze és az ízületek mozgatását izmok végzik. Az ízület egymáshoz kapcsolódó két (vagy több) csontból áll: közülük az egyik csontfelszín homorú, ezt nevezzük ízületi ároknak (vápának), a másik domború, ezt hívjuk ízületi fejnek. Az ízületi felszíneket egy nagyon sima porc (üvegporc) borítja. Az ízületet kívülről az ízületi tok határolja, ami egy rostos, kötőszövetes képződmény. Az ízületi tok által termelt ízületi folyadék a két csontvég közötti térben, az ízületi résben található. Az ízületi rés gyakorlatilag nem létezik, csak egy virtuális teret neveznek így. Az ízületi folyadék szerepe: különféle tápanyagokat tartalmaz, mellyel az ízületi porcot táplálja, síkosítja az ízületi felszíneket, csökkentve ezzel a súrlódást és tompítja az ízületre ható erőket.

Az ízületben találhatók szalagok is, melyek feladata a mozgás során az ízület túlzott mozgásainak megakadályozása, illetve az ízület helyzetének fixálása bármilyen pozícióban. A szalagok ezért jellemzően azokban az irányokban rögzítik az ízületet, mely irányokban nem szabad elmozdulnia vagy nem szabad túlságosan elmozdulnia. Az ízület felépítésének a csontok elmozdulásakor keletkező súrlódás, valamint az ízületet érintő külső erőhatás csökkentésében van fontos szerepe.

A leggyakoribb sérülések:

Rándulás: Ilyenkor egy izület elmozdul a helyéről, majd visszapattan oda. Mivel ez az izületi tok és a szalagok sérülésével jár, duzzanat alakul ki. A kék, majd lila-zöld bőr elszineződés azt jelzi, hogy kisebb-nagyobb vérömleny alakult ki. Ez pár hét alatt általában felszívódik. Kisebb rándulásnál az 1-2 hónapos rugalmas pólya (fásli) sokat segít, az első héten a jegelés-hűtés, polcolás és a kimondottan erre a célra létező krémek enyhítik a tüneteket. Súlyosabb esetben néhány hét gipszrögzítésre van szükség, hogy a sérült lágyrészek meggyógyuljanak. Néha egy szalag teljesen elszakad (főként a bokánál gyakori) - ezt esetenként műteni is kell.

Ficam: Itt az izület elmozdul a helyéről, majd kóros helyzetben marad. Vigyázat, a témában készült filmekre ne nagyon hallgassunk! Röntgen nélkül nem szabad helyretenni ficamot. Sosem tudhatjunk, hogy egyszerű ficamról, vagy ficamodott törésről van szó. Csak képzeld el azt a helyzetet, amikor a két eltört csontvéget reszeled egymáson ficam helyrerántás címén...

Törés: A leggyakoribb tévhit a "tudom mozgatni, tehát nem tört el". Ez egyáltalán nem igaz! A törések nagy része mellett a végtagot tudod mozgatni, természetesen ez fájdalommal jár. Röntgen vizsgálat nélkül nem lehet pontos diagnózishoz jutni. Ha tehát erre van gyanú, muszáj orvoshoz menni. A törés típusa határozza meg, hogy gipszrögzítés, vagy műtét lesz a baleset vége. Ha nagyon elhanyagoljuk a dolgot (bár ez magára kicsit odafigyelő embernél nem gyakori) a nem gyógyuló törés fájdalommentessé válik néhány héten belül. Ez nem a gyógyulás jele! Ilyenkor már nagyon nehéz kezelni a kialakult kóros helyzetet, gyakran több, hosszú műtét után sem igazán használható a végtag.

Nem lehet minden helyzetben használható, egyetemes tanácsokat adni. Minden sérülés egyedi és nekünk magunknak kell eldönteni, szakemberhez fordulunk-e, vagy házilag orvosoljuk a problémát.

Forrás: exit.hu, mozgasvilag.hu